We Do Spain

A punnyiban telő hét vége felé már izgatottan várjuk a party lehetőségét. Lám elgyűn a péntek és már töprengünk merre kéne megfordulni, hogy valami számunkra rendes zenét találjunk. Nálunk jár egy ismerős, akivel megosztjuk Torremolinosról és Benalmadénáról hallotakat, és felmerül a közös bulizhatnék esete.

Megállapodunk, hogy este 10-11 felé beugranak a nejével, és megyünk Benalmadénára, mivelhogy ott a parton végig sorakoznak a dizsik, biztos találunk köztük olyat, ami megfelel. Másrészt úgy néz ki, a hajnali négykor kezdődő party csak a kisebb helyekre érvényes, pl Fuengirola, míg a szórakozni vágyóknak Benalmadena, már éjféltől több táncoshelyet is felvonultat.

Éjfélre kezdjük előkészíteni magunkat, mialatt ráébredünk a társaságunkhoz csatlakozni vágyóknak nagyobb volt a hangja mint tetteik ereje. Egy óra tájékán meg is indulunk, hogy taxit fogva nekiveselkedjünk a ránk váróra. Szép lassan fogunk is egyet a parton sétafika közben, és végre olajozottabban haladunk kitűzött célunk felé.

Már szokásunká válik, ha taxiba ülünk, hogy tekintetünkkel fürkésszük a taxióra hollétét, ám ezúttal is sikertelenül. Mindenféle GPS és fedélzeti móka van, ám óra sehol. Lassan verbalizáljuk a kérdést, mire emberünk egy szépen kinyomtatott, befóliázott táblázatott lebegtetve, magyarázza, hogy ez 18 és fél euróba fog fájni. Igaz, végig darálunk fél Costa del Solon, aminek éjszakai fényei csodás látványban részesítenek.

Emberünk a végcél felé kisé rossz helyen rak ki minket, mert a parti discosáv helyett(downtown), a marinába visz minket, de itt is lelünk jó pár helyet. Érdekes, hogy a salsát felvonultató helyek, szinte teli voltak, míg az rnb, és dancefloor house lelőhelyeken többnyire az rnb részen, a bejárathoz közeli termekben gyűltek az emberek.

Meg néztünk pár ilyen helyet, többnyire ingyen és bérmentve, mert a már korábban említett “beszervezők” minket valahogy mindenhol megtaláltak, és soron kívűl beküldözgettek. A kidobó az egyik helyen, kifejezetten előzékenyebbre váltott, mikor a beszervezőlány odairányított minket hozzá. Persze minket nem kellett félteni, mindenhol probáltuk magunkat jól érezni, általában sikerrel, annak ellenére, hogy az egyik helyen hamar eltünt a nagyobbacska tömeg, a másik helyen, meg ketten birtokoltuk a parkettet. Sajnálatos módon semmi kiemelkedőről nem tudunk beszámolni, mert igazából semmi említésre méltó nincs, azon kívül, hogy a helyek amiket láttunk, szépek, igényesek, ahol többb zene is szólt, ott nagyon praktikusan és ötletesen voltak szinte tökéletes hangszigeteléssel elválasztva egymástól a helyek.

A mulatságot, a még mindig budapesti időre beállt szervezetünk hajnali 4-5 közt kezdtük el lezárni, egy taxi kerítésével. A hazaút zökkenőmentesen telt, bár én állítólag elég aluszékony formámat adtam.

Gyakorlatilag átaludtuk a szombati napot, másnapi buli lehetősége már egyáltalán nem motivált minket. Alkoholra nézni sem birtunk. Azt hiszem jobb is így. A netcaféban letöltött Férj és férj, Prison Break 3.évad 9. rész, valamint az otthonról magunkkal hozott Sopranos nélkül kudarcba fulladt volna éjjel 2ig tartó mozimatinénk. Ezzel egyetlen baj van, hogy kivégeztük a 4. évadot is immár és félő, hogy lassan nem lesz mit magunkba szívni film kultúra címén.

Tags: film, howto, party, személyes

Ez a bejegyzés az Úr 2008.1.20., Sundayi napján 15:07-kor született, az alábbi kategóriá(k)ba: film, howto, party, személyes. Ehhez a bejegyzéshez tartozó megjegyzéseket ezen az RSS 2.0 feeden át követheted. Ugorj a végére, és reagálj.