We Do Spain

Lehet túlságosan sokat hangoztatom mennyire összeszokot páros lettünk, de nem győzők felülkerekedni az élményen, hogy vendégeink felkavarják nyugalmunkat. Nem, szó sincs itt olyasmiről, hogy bárkinek is zavaró lenne a jelenléte, sőt, jó megélni nap mint nap 2 lány jelenlétét otthonunkban. Tervezgetnek, csacsognak, 100%ig kezükben tartják a háztartás mükődését, és már majdnem minket is.

Egy másféle spanyoltengerparti létet kezdek felfedezni. Hosszú, közel egy évnek tünő tartozkodásunkba némi egészséges feszültség, humor és intrika csempészte be magát a 2 lány böröndjében. Volt olyan nap az elmúlt néhányban, ami eddigi leghosszabbnak sejlett fel számomr, és volt olyan is ami számtalan apró, ám kevésbé vészes bosszúsággal járt. Erről már írtam is, ezaz a bevásárlós nyitány volt, amit azóta is - nem csak én - fel-felemlegetünk, szerintem egyre nagyobb mosollyal arcunkon.

Egyre többféle kaja kerül elő, részben a lányok hozta szuvenír kolbászoknak, szalámiknak köszönhetően, részben a közös projektek formájában egy-egy étteremben megejtett táplálkozás következtében. Amikor Ági főzésre adja fejét, próbálom ellesni az aktuális étek csínját-bínját, remélem több-kevesebb sikerrel - ám úgyis az éles teszt lesz majd a döntő - de mintegy titkolt hálával figyelem tevékenységét. A konyhán kívül is számtalan területen válna hasznunkra ha eltanulnánk a rend és tisztaságszeretet eme magas fokú megközelítését, ám félő azért ennyire nem leszünk otthonosak, hogy napi rendszerességgel mossuk fel a nappalit, vagy egyéb most még aktuálisnak tekinthető, a “szép és rendes” otthon alapját szolgáló műveletet tudhassunk tartósan magunkévá. Azért jó látni, na. Nomeg benne élni is egy csöppet. - Azért nem kell odáig jutni az írás alapján hogy kuplerájban és szemétdombon élnénk, mert ezt kikérném magamnak….de azért van mit elsajátítani még a “szebb jövő” érdekében.

Másik világ egy nőkkel gazdagított mikro-szoció környezet. Más világ, más élmények, más hatások ugyanabban a légtérben, és más pillanatokat is hoz magával. Nem is tudom mikor ültünk a teraszon hajnali 2ig, beszélgetve, az élet érdekesebb dolgain párbeszédbe elegyedve, rágódva, elmélkedve. Nem is tudom, mikor telt ilyen intenzíven el egy napom, hogy a helyben megszokott ritmustól szokatlan mód, akár több nap eseményeinek is beillene.

Holnap nyit egy ismerős magyar pár által vezetett, felcsinosított bár, nem túlságosan messze tölünk, ahol már délutántól kötelező megjelenés van. Kedd estére ez egy változatos program, de még kapóra is jön, hogy kimozduljunk a frissen elromlott időjárási viszonyok közt a falak közé szorult állapotunkból.

Rég nem írtam, de most egy kellemes, ismerős zene erre invitált, és mert ismét gyűlnek a dolgok a fejemben. Aggodok egy barátért, akiről közel 14 napja nem hallottam, szinte napi kapcsolat után. Gyakran eszembe jut egy másik közeli, aki most ünnepelte 25. születésnapját. És beszéltem rég nem látott, otthon maradt barátokkal szintúgy. Tervezgetjük a nyarat, a lassan aktuálissá váló hazautak menetrendjét, a további lakhatás körülményeit. Új értelmezést, új fényeket nyert tartozkodásunk lassan közelgő változásait. Írni probálok, amikor GU mixed 2-re egyszer csak leragadnak szemeim……jó éjt budapest, jó éjt magyarország!

Tags: idojaras, kapcsolat, személyes

Ez a bejegyzés az Úr 2008.4.8., Tuesdayi napján 2:21-kor született, az alábbi kategóriá(k)ba: idojaras, kapcsolat, személyes. Ehhez a bejegyzéshez tartozó megjegyzéseket ezen az RSS 2.0 feeden át követheted. Ugorj a végére, és reagálj.